Letört fogak helyreállítása
Az egyik leggyakoribb probléma, amivel a páciensek keresnek bennünket, amikor a fogból letörik egy kisebb nagyobb darab. Ez történhet a fog elromlása (fogszuvasodás) miatt, de akár attól is, ha valami túl keményre harapunk rá. Több módszer is van arra, hogy a fog eredeti alakját, formáját helyreállítsuk. Ezek közül a kezelőorvos javaslata alapján el fogja tudni dönteni, hogy melyik a legjobb megoldás az Ön számára.
A fog elvesztett szöveteinek pótlására alapvetően két eljárás létezik:
- a direkt (együléses) és
- az indirekt módszer (több kezelési alkalom szükséges).
A direkt módszer
A fogorvos a beteg szövetek eltávolítása (az üreg kifúrása) után azonnal helyreállítja a fogat formázható kompozíciós tömőanyaggal, amely egy bizonyos hullámhosszúságú kék színű fény hatására szilárdul meg. Ezt hívja a köznyelv „lézeres fehér tömésnek”, annak ellenére, hogy itt lézerfényről nincs szó. Rendelőnkben a legmodernebb nanotechnológiát felhasználó gyártók tömőanyagai kerülnek felhasználásra a lehető legtartósabb és legesztétikusabb eredmény érdekében. Messzemenően téves az a vélekedés, miszerint a hátsó fogakban csak az amalgám nyújt hosszú távú megoldást. Ez az álláspont a mai anyagok 30 évvel ezelőtti képviselőinél előforduló széli záródási problémák miatt alakult ki, de ezt a gyártók már régen megoldották. Az amalgámot nemcsak esztétikai, hanem funkcionális és egészségvédelmi okokból sem használjuk.
Indirekt módszer
A foganyag vesztesség mértéke és/vagy elhelyezkedése sok esetben nem teszi lehetővé a tömőanyaggal való - hosszú távon megbízható - helyreállítást. Ha a fog nagy része, esetleg csücske hiányzik vagy a szomszédos fogakkal érintkező felszínek nagymértékben érintettek, akkor a szájban nem lehetséges a megfelelő formák kialakítása stb. Ilyenkor folyamodunk az indirekt módszerhez, úgynevezett inlay, magyarul „betét” készítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a kifúrt fogról lenyomatot veszünk, amely alapján a fogtechnikus a laboratóriumban a szájban lévő helyzettel pontosan megegyező gipszmintán készíti el a fogat restauráló „betétet”, melyet ragasztással rögzítünk. Ez készülhet porcelánból, aranyból, üveggel vagy kerámiával megerősített műanyagból…
Bizonyos esetekben az egész fogat beborító korona készítése javallt. Általában nagy foganyag-vesztesség, bizonyos elhelyezkedésű szuvasodások, illetve gyökérkezelt fogak végleges ellátásánál alkalmazzuk, gyakran a gyökérbe helyezett csapokkal kombinálva. Készülhet porcelánnal leplezett fémből, illetve tisztán porcelánból. Utóbbi esetén a fémvázat egy kerámiaváz (egyébként fém eredetű molekulák stabil oxidjai, aluminium-dioxid, cirkónium-dioxid…) helyettesíti, amely teljesen semleges a szervezet számára, így biokompatibilitása miatt a napjainkban egyre gyakrabban előforduló allergia kivédhető. Mindez utolérhetetlenül természetes és élethű esztétikával párosul.
Az indirekt restaurációk között említendő még a héjkerámia. Ez a fokozott esztétikai igények kielégítését szolgáló plasztikai beavatkozás a fogszövetek legminimálisabb föláldozásával. Ennek során fogak (általában a felső elülső mosolyfogak) külső felszínére egy vékony porcelánhéj kerül. Indikációja lehet a fogfehérítésre nem reagáló elszíneződés, fogzománc képződési zavara, rövid metszőfog, törés, kopás, rés a fogak közt. Rendkívül szövetkímélő, fúrni alig kell és szinte bármilyen formakorrekció megvalósítható.